Van egy szám, amit eleinte utáltam. Őszintén szólva a szövegéből csak kis részleteket értettem és így csak vonyításnak tűnt a számomra.
Mentségemre legyen mondva, gyakran a magyar számok szövegét sem értem. :D
Aztán egyszer megnéztem a szövegét és kicsit futkosott a hátamon a hideg tőle. És persze azóta ha hallom, (szerencsére már nem játszák fél óránként, mint korábban), néhány könnycseppet eldörzsölök a szemem sarkában.
Nos, a lányok is megtanulták/tanulgatják a szövegét. Ha megyünk kocsival valahova és ezt játszák a rádióban, akkor együtt éneklik (velem). :D Szofi ma reggel csuklott közben, én meg könnyezve nevettem. :)
Gréti egyszer megkérdezte, hogy miért folyik a könnyem. Elmondtam neki, hogy miről szól a dal, úgy hogy meg is értse. A végén megjegyezte, hogy de te és apa sose váltok el, mindig együtt maradtok. - Így legyen.
A szöveg itt található hozzá.
Szinte minden száma tetszik, amit eddig hallottam. Nem csak az az 1-2 van, amit rendszeresen játszanak. Viszont mind (amit hallottam), szomorú. De ettől még szép. :)
Remélem, a hangszálai rendbe jönnek és fog még ilyen szép számokat énekelni.