Fáradt

Mostanában gyakran nagyon fáradtnak érzem magam. Az elmúlt héten rengeteget is dolgoztam, de ez régen nem okozott gondot. Lehet, hogy öregszem? :)

Ma délutánra ismét hulla voltam. Ledőltem és 4 órán keresztül ájultan aludtam. Hétköznapokon ez nem megy. Ha nincsenek a csajok dolgozni kell, ha vannak, akkor velük tanulni vagy dolgozni.

Volt már olyan mostanában, hogy kénytelen voltam aludni délután, mielőtt egyszerűen eldőlök. Szofit megkértem, mivel ő nem hajlandó már délután aludni, hogy üljön a lábam végében és ott játsszon csendesen, amíg kicsit pihenek. És szerencsére megértette, hogy anyának vége van és hagyott aludni, de el sem mozdult mellőlem.

Nyűgös vagyok

Mi van a héten? Na mi van? Szünet ... a suliban. Hurrráááá ... Alig kezdik el, máris szünet van. Ez lehet, hogy nekik jó, de nekem kevéssé.

Dolgoznom kellene. Koncentrálnom. Fordítanom és táblázatokat létrehoznom. Hiba nélkül.

Helyette Grétit kell tanítanom. Persze, nem kötelező, de ott belül valami azt mondja, csináld. Számolunk, betűket tanulunk magyarul, angolul. Próbálunk olvasni. Küzdünk. Napi 4-6 órában.

Ha nem azt csináljuk, akkor ennivalót kell kreálnom, vagy épp békét kell teremtenem vagy egyéb házimunka szólít. A munkát ne feledjük.

3 sor fordítás, majd válasz Grétinek. Közben jön egy problémás egyén, aki pár órányi fejtörést okoz. Nincs igaza, de más igazat ad neki, holott mindenki tudja, hogy egy csaló. Sebaj. Dolgozzunk a kedvéért még pár órát.

Milyen betűvel kezdődik a "labda"? Lllllllllllabda .... Hallod? Llllllabda. És mi a következő betű? LAAAAAAAbda. Már az előző szóban tudtad. Figyelj oda kérlek. FIGYELJ ODA! A papírt nézd, nem a falra van írva.

Lentről Szofi kiabál fel. "Anyaaaaaaaa, éhes vagyok! Kérek enni.". Ok, mingyá. Megcsinálom, de végül pont ő nem eszik. Hurrá. Majd megeszi később.

Később Szofi is feljön. Gréti csinálná a feladatokat, de Szofi eltereli a figyelmét. Dumálnak, visítoznak, majd összekapnak. Koncentrálnom kellene. Miért nem lehet egy másik szobában játszani?

Gréti lemegy TV-t nézni. Szofi mellém áll. "Anyaaaa, tanulunk?" "Nem. Végre koncentrálnom kellene." Egyre feszültebb vagyok. A vérnyomásom fel-le rohangászik. Időnként lüktet az arcom.

Pihenni szeretnék. Csöndet. Békét magam körül.

És miért kell az ABC-t tanítanom Szofinak? Mert azt látja, hogy a többiek tudják. Mert meg szeretne felelni a tanítónéniknek. És a hétre csak az a feladat, hogy le tudja írni a nevét és tanuljuk az ABC-t, úgy ahogy van.

De nekem elég egyszerre 1 gyerekkel küzdenem az ABC-t illetően. Ezért is örültem, hogy nem ikreim vannak. De most úgy érzem, azok vannak. (Semmi bajom az ikrekkel, de ha lehet választani, akkor egyszerre csak 1.)

Amikor nincs szünet, akkor is szétesve érzem magam. Reggel felkelteni a bagázst, sulira késszé tenni őket, kaját bekészíteni, elrepíteni őket a suliba, hazarohanni, leülni dolgozni. Még el sem kezdtem szinte, amikor már megyek Szofiért. Utána jön és csacsog. Ahogy monotonan csacsog, leesik a vérnyomásom és hihetetlen fáradtság tör rám.

Majd 5 percenként megkérdezi, hogy mikor indulunk Grétiért. Majd. Ha eljön az idő. Ettől kicsit felmegy egy idő utána a vérnyomásom. Ne kérdezd már meg többször lécci, hogy mikor megyünk Grétiért. Köszi.

Éhes vagyok. Mondja.

Hurrrrrááááá.
Zsibog az agyam. Mim? Az már nincs.

Indulni kell Grétiért. Majd haza. Etetés, tanulás, etetés, fürdetés, fektetés.

Csönd legyen már, aludjatok! Este van, még ha ez nem is látszik!!! (Fél 10-kor még világos van.)

Ha valaki megkérdezné, hogy velem mi van, mert jellemzően csak a lányokról írok: egy totálisan rendszerezett káoszban érzem magam. Úgy érzem, hogy semmire sincs időm. Se a gyerekekre, se a munkára, se magamra és Kriszre se. Igaz ő jellemzően ezt észre se veheti, mert hajnalban megy és este jön.

Fáradt, feszült és nyűgös vagyok. Amúgy minden rendben. És ez a lényeg. :)

Névnapom

Pénteken volt a névnapom. Már előre megkaptam az ajándékomat. 2 virágos hordót, és egy virágtartó "biciklit". No meg földet és virágokat is kaptam bele.

Hajnalban Krisz a fülembe duruzsolta, hogy boldog névnapot. Aztán valamit letett az éjjeli szekrényre. Ennyit hallottam, de nem néztem körül. A telefonom tette oda, ami 6.10-kor meg is szólalt. :D

Robi, a barátunk hívott fel, hogy boldog névnapot kívánjon. :D Ennek úgy örültem, egész nap, amikor eszembe jutott, vigyorogtam. :)

A nap folyamán ismét sokaknak eszébe jutottam. Ilyenkor úgy tudok örülni, mintha az egész nap rólam szólna. :D