Múlt héten Krisz ismét eléggé lebetegedett. Napokig nem bírt kimászni a lázból. Aztán elkezdett fájni az oldala a veséje környékén. Ekkor kicsit megijedtünk, mert már volt veseköve. Reggel elügettünk az orvoshoz ... időpontot kérni. Mert csak úgy beesni nem lehet.
Mivel a recepciós hölgy sürgősnek ítélte, ezért aznap délutánra kapott időpontot. Úgy látszik itt ez a sürgős...
Délután visszamentünk, amikor már a lépés is fájt neki. Miközben várakoztunk, hogy bemehessünk, Krisz TV-t nézett, ami a váróban volt kirakva.
Kicsit ledöbbent azon, amit látott. Egy szöveg arra hívta fel a figyelmet, hogy ha influenzás vagy, akkor NE MENJ ORVOSHOZ!!!! MARADJ OTTHON, vedd be a szokásost és max telefonálj oda, ha nem vagy biztos a dolgodban.
Mi vaaaaaaaan??? Nem is tudtam, hogy itt mindenki elvégezte az orvosit, hogy tudja, mit kell bevenni. Jah, tényleg mindenki tudja!!!!!! Mert mit kell bevenni???? PARACETAMOLT!! Kész. Ennyi. Mert csupán a fájdalmat és a lázat kell kúrálni, a többi idővel megoldódik. Akármi is a bajod, a PARACETAMOL mindenre megoldás! CSODASZER!
Bakker, nem is értem, hogy minek vannak orvosi egyetemek! Minek???
Miután Krisz bement, az orvos hozzá sem ért. Ugyan csúnyán köhögött is, de egyszer az is elmúlik. Minek rá bármi. Nem hallgatta meg a tüdejét, nem tapogatta meg a veséje környékét. Semmi ilyesmi fölös hókusz-pókusz! Adott neki egy kis edényt, abba kellett pisilnie. Amikor végzett, az orvos belerakott egy papíruszt és annak elszíneződéséből kiderült számára, hogy Krisz veséje makk egészséges. Közölte, hogy hétvégére jól lesz. (Ilyet játszottunk már itt. Amikor közel 40 fokos lázzal ment el végül üzleti útra és amikor végül Oroszország kúrálták ki.)
Persze, sovány macska nem macska, a gyerekek is belázasodtak hétvégén. (Nekem csak a lábaim fájtak annyira, hogy se ülni, se állni, se feküdni nem volt jó.) Gréti 2 nap alatt letudta, de Szofi nem ilyen szerencsés. Ez a 3. hónapja, hogy köhög. Nem egyfolytában, de naponta többször, szép hurutosan. Aztán a szemei is időről időre átfertőződnek. Immáron 5. napja lázas. Nem egész nap. Általában délután 2 felé kezd el jajgatni, akkor kezd el felmenni a láza és jön a fájdalom. Aztán lenyomjuk, de éjszaka jön ismét a láz, ami csak hajnalban hajlandó lemenni.
Hétfőn egyszer csak elkezdett nagyon sírni, mert a hátában kezdte el érezni a fájdalmat. Persze azonnal elvittem (volna) orvoshoz. Ekkor délután 4 lehetett. A recepcióig jutottunk, ahol közölték, hogy már csak jövő hétre van hely. Vagy ha nagyon sürgős, akkor másnap reggel 8-ra menjünk vissza és akkor tudnak előbb időpontot adni. Ekkor ott álltam és erősen egy hát bazdmeg érzés uralt el.
Ez számomra döbbenet, hogy nem lehet orvoshoz eljutni.
Szerencsére a hátfájása elmúlt másnapra. A láz még rendszeresen visszajön. Épp úgy, ahogy a köhögés is. És ma reggelre az egyik szeme is ismét gyulladásban van.
Egyik anyuka beszólt, hogy miért nem viszem őt suliba. Hisz nyugodtan lehet vinni lázasan is. Csak egy lázcsillapító kell és már mehet is a gyerek. Mi vaaaaaaan? Na, ezért képtelen Szofi meggyógyulni. Mert a sok orvosi végzettségű szülő lázasan is viszi a gyereket, aki folyamatosan újrafertőzi Szofit, akinek az immunrendszere az elmúlt 3 hónapban éppen nem volt a helyzet magaslatán.
Talán, ha mindenki kikúrálná a gyereket és nem küldené köldökig érő zöld takonnyal a suliba, akkor kicsit gyorsabban átfutna ez az egész.
Ufffffffff ....