Dió

Mostanában rendszeresen veszek diót, mert a csajok is és én is rákattantunk. Ráadásul tökéletesre pucolva lehet venni, így még küzdeni sem kell vele.

Gondoltam, ha már ennyire szeretik, akkor csomagolok nekik az iskolai ebédhez is, ami amúgy egy házi kifliből készülő szendvicsből, egy banánból és egy egy kulacs gyümölcsléből áll. Legalábbis az én lányaim számára. Másoknak gyakran van a csomagban csipsz, joghurt is. De az előbbit én csak néha napján engedem nekik, mondjuk havonta 1x és azt sem a suliban, a joghurt pedig kicsit macerás, mert szétnyomódhat. Ráadásul ez az adag bőven elég szokott nekik lenni. Ha többet teszek be, nem is eszik meg.

A suli is biztosít étkezési lehetőséget a gyerekek számára, de én kicsit drágának találom, plusz nem is tűnnek finomnak (bár ettől még lehetnek azok :)), illetve Szofi egy részét nem is ehetné, az pedig nem fair, hogy csak az egyiket fizetem be. No meg úgyis főzök itthon.

Mostanában a fenti csomaghoz egy pár szem pucolt diót is be szoktam nekik rakni. Gréti táskájába sose néznek már be, de a kisebbek ebédes táskájába, így Szofiéba is, be-bekukkantanak. Egyik nap azzal jött Szofi, hogy valaki azt mondta, hogy nem vihet diót. Hmmmm.

Gondoltam, nem nekem mondták, lehet, hogy csak félreértette. Majd ha nekem szólnak, akkor megbeszéljük a problémát. Továbbra is csomagoltam diót neki is. Majd újra mondta, hogy megint rászóltak. Engem továbbra sem rázott meg a dolog. :D

Majd egy nap, már akkor panaszkodott, amikor kilépett a terem ajtaján. Ekkor kicsit már elegem volt, gondoltam, beszélek az egyik tanító nénivel. Ő azt mondta, hogy nem nagyon tud a dologról. Megkérdeztük Szofit, hogy ki mondta neki és kiderült, hogy az igazgatónő.

A két gyerekkel bevonultam a recepcióra, mondván, hogy az igazgatónővel szeretnék beszélni. De megbeszélésen volt, így nem tudták kihívni. Viszont kérték, hogy mondjam el bánatom. Elmondtam.

Következő nap, maga az igazgatónő jött oda, hogy megbeszéljük a problémát. Kiderült, hogy írott szabály nincs róla, hogy ne lehetne a suliba diót vinni, de mivel a suliban van olyan gyerek, aki allergiás az ilyen jellegű élelmiszerekre (mogyoró, dió), ezért jó lenne, ha Szofi nem vinne.

Én ezt a kérést nem találtam fairnek. Elfogadom, hogy a mogyoró/dióallergia nagyon veszélyes lehet. Veszélyesebb, mint a tej, vagy glutén, mert rossz esetben pikk-pakk gondot okozhat, drasztikus hatása lehet. De én sem kérem, hogy más ne fogyaszthasson tejtermékeket a suliban, mert Szofinak gondja van vele.

Ráadásul a diót nem sorolnám a szemét kaja kategóriába se. Holott a csipsz, amit sok gyerek visz, vagy a csupa cukor joghurtok, nálam abba a kategóriába esnek, és azokat nem piszkálják mégse.

Végül abban állapodtunk meg, hogy Szofi vihet diót, de senkinek nem adhat belőle. Ha nem tudja megenni, akkor visszateszi a táskájába, hogy senki ne nyúlhasson hozzá.

Ami egyébként tetszett, azon kívül, hogy az igazgatónő maga keresett meg, hogy végig barátságos módon tudtunk a dologról beszélgetni. Nem próbálta előadni a főnököt. Ő elmondta a gondolatait, én elmondtam a sajátom, majd megállapodtunk a megoldásban. :)