A mai reggel a szám szinte görcsbe állt a röhögéstől. Választhattam: sírok, kiabálok vagy röhögök. Így inkább röhögtem.
A történet lassan 1 éve kezdődött. A vadi új házban 2 csempe el volt törve. Az egyik az egyik, a másik a másik fürdőben. Az egyik szerintem már repedt volt, amikor beköltöztünk, alig látszott, hogy baja van, de az én vájt szemeim észrevették és jelentettem, mint garanciális hibát. A másik fürdőt alig használjuk, lényegében csak port törölni, takarítani járok be és egy ilyen alkalommal eltört alattam egy csempe.
Tudom-tudom, én hibám, fogyjak le... :D
Nos, ha nem dolgozzák alá rendesen a ragasztót, akkor a csempe törik. Pláne, ha járólapról van szó és nem fali darabról.
Mivel ez is a "kiváló" munkavégzésük eredménye volt, ezt is jelentettem, mint hiba.
Kijött egy pasi egyszer, hogy szemügyre vegye. Majd egy másik pár hónap múlva. Majd egy 3., 4., 5. és 6. Az utóbbi kettő egy napon jött, mert arról vitáztak, hogy kinek a hibája: a padlószőnyegesé vagy a hidegburkolóé. Azért merült fel ez a kérdés, mert mind a kettő a padlószőnyeg-csempe találkozási pontján történt.
Eddigre már túl voltunk egy másik vitán is. Az építtető megpróbálta elmismásolni az ügyet, mondván ez egy bemutató ház volt és a tulaj az átvételkor aláírta, hogy minden olyan amilyen, a már meglevő hibákra nincs garancia. De ez nem jött be. Már csak azért sem, mert az egyik 100%, hogy alattam tört el. És ennél a pontnál felhívtam a figyelmüket, hogy a tulajok ügyvédek ... Látni kellett volna a felülvizsgálók arcát ennél a pontnál. Ezzel le is zártuk ezt a vitát. :D
Szóval néhány körös látogatás, inspekció után jött pár telefonhívás, hogy akkor mégis MILYEN járólapról van szó. Mekkora, milyen színű? Mert ezeket a tételeket senki sem írta fel korábban... :)
Telefonon megbeszéltük. Bár úgy gondolom, ezt látni kell, anélkül nehéz azonosítani.
Majd jött egy hívás, hogy mikor jönnek kicserélni a lapokat. A hívás és a kijövetel között több mint 1 hónap telt el. Ma jöttek.
Elek úr feljön az emeletre és nézi a lapokat. Első pillantásra megmondta, hogy szürke lapot nem hoztak. Csodás. Az a lap csak enyhén volt repedve, akár hagyhatták volna, de nem! A hajszálrepedéses darabot feltörték, majd egy ragasztószalaggal visszaragasztották!!!!!! Minek nyúltak hozzá??? A küszöböt is csak felszedték, és most ott lifeg.
A másik lapból hoztak ... majdnem olyat. Enyhén más színárnyalat, teljesen más mintázat és vannak benne fénylő pöttyök. Szétszedték a kádat, hátha találnak alatta egy maradék lapot ... nem találtak.
Így kicserélték erre a nem odaillő lapra, majd elmentek, ígérvén, hogy az egész fürdőszobát teljesen újra fogják burkolni, mert időközben kiderítették, hogy azt a csempét már nem gyártja a gyártó egyik fürdőhöz sem ....
Most hívott a tulaj, hogy közben felhívták őt is és közölték, hogy NEM csinálják meg, mert mégse garanciális hiba! Akkor mi a fasznak törték szét az enyhén repedt lapot, amin alig látszott??????!!!
De ezzel még nem volt vége a délelőttnek....
A tulajjal még januárban megbeszéltük, hogy kicseréljük az ülőgarnitúrát, veszünk magunknak egy újat, ha el tudja vinni valahova a meglevőt. Ha nem tudja, nem gond, akkor használjuk azt. Azt mondta, nem gond, van hely. Ok, megrendeltük az újat, első azt mondták, hogy 11 hét, ha nem kérünk hitelt. Nem kértünk. Mire a szerződést aláírtuk, addigra a 11 hét 13 lett, pedig 13 hetet akkorra mondtak, ha kérünk hitelt. Ok, sebaj. Április elején kellett volna szállítaniuk, de végül 4 hét késés lett belőle, így tegnap hozták meg.
A tulaj pedig ma küldött egy teherautót, hogy elszállítassa a régit. Ugyan én mondtam, hogy hétközben nincs itthon Krisz, és hogy a cucc nehéz, de nem számított, mondván a szállító, ők, meg én megoldjuk.
Ebből a szállító, meg ők, meg énből maradt a szállító, meg én és szerencsére megkértem Anitát, hogy jöjjön segíteni, merthogy a többiek nem jöttek. :D
Az asztallap kivitelével kezdtük, ami legalább 80 kilót nyomott, vastag edzett üveglapról lévén szó. A szállító pasi élből kiakadt, mondván, hogy neki valami kicsi aszalt mondtak. A pasi, meg én (félig beszarva) kicipeltük az üveglapot és feltettük a teherautóra. Mikor már fent volt, a pasi meg akarta gondolni magát és lemondani az üzletet és le akarta rakni a kocsiról az üveglapot.
Mondtam neki, hogy ez egy nem túl jó ötlet, vigye csak el. Ezután hátramentünk a kanapékért a szomszéd garázsához, ahol pár napig volt. Faszikám nem állt be a garázs elé!!!!!!! Nem, egy bokros részen túl állt, hogy azon keresztül kelljen felpakolni a kanapékat. Ekkor már csak nagyra meresztett szemekkel néztem, szóhoz sem jutottam a döbbenettől!
A szomszéd volt olyan rendes és segített felpakolni a kanapékat, de a hófehér kanapé párnákat, amikre egy éven át vigyáztam, takargattam és ami kicsit koszos lett, kitisztíttattam, letette a garázs apró, vöröses homokos talajára!!! Áááááááááááááááááááááááááá Ennél a pillanatnál már a síráshoz voltam közelebb, a fejem rettentő módon égett...
Ok, felpakoltunk mindent, pasi elment. 5 perc múlva szól a telefon. A tulaj volt az, hogy menjek már át segíteni lepakolni a teherautóról .... :D Persze, nem csak lepakolni kellett, hanem fel kellett volna mindent vinni a keskeny lépcsőn egy fenti szobába, ahol tárolni akarták. De ez egy széles kanapé volt, a lépcső meg keskeny. Fél órát próbálkoztunk, mert hiába mondtam, hogy ez nem fog menni... Nem is ment. Talán ha kibontanak pár falat, akkor megoldható, de így nem.
Ezek után (vagy előtt már nem emlékszem), üdvözöltem a tulaj kutyusait. Két kicsi termetű kutya, akik nagyon édesek, de imádnak felugrálni. Én lökött, meg leguggoltam és az egyik majdnem kifejelte az egyik fogam ...
Ugye ma már nem lesz semmi????? Ugye nem hagynak itt egy összebarkácsolt fürdőszobával, mert kiver tőle a frász????!!
Jah, tegnap a szállítók, akik az új kanapét hozták, leverték kissé a frissen festett falam, mert nem voltak hajlandók a nagyobb ajtókon át a kart felől bevinni a bútort és hiányzik az egyik ágy lábainak az összes tappancsa. Azt hitték nem veszem észre?
Nos, vagy csak én vonzom az összes Mekk Mestert, vagy itt sem várhatok magasabb szolgáltatási színvonalat, mint otthon. Bár Magyarországon hiba nélkül burkoltak le nekem több száz négyzetmétert ...
