Haggis

Korábban, a Burns Night kapcsán már írtam a haggisről, de akkor nem tudtam megkóstolni. Jelentem, most már ezen is túl vagyok. :D

Nagyon finom volt. Tálaláskor már teljesen úgy nézett ki, mint a májas hurka, amikor kijön a héjából. Amíg egyben van, addig pedig leginkább a disznósajtra emlékeztet. De mind az illata, mind az íze is teljesen hurka jellegű. Nagyon finom volt.

Nekem is pont így tálalták, mint a linken található képen. A köret "neeps and tatties", azaz fehérrépa püré és krumpli püré. De ez nem az a fehérrépa, amit mi otthon eszünk. Ez totál máshogy néz ki és az íze is picit másabb. Egy kép itt van róla. Egy gasztroblogger kerekrépának nevezi.

Mivel az egyik baráti család hívott meg rá, ezért cserébe mi is vittünk egy kis hurka, kolbász, véres hurka kóstolót nekik. :)

Burns Night

Szombaton ünnepelték a Burns Night-ot errefelé az emberek. Ugyan ez egy skót ünnepség, melyet Robert Burns skót költő emlékére tartanak, de errefelé is megünneplik. Sanda gyanúm, hogy mindenfelé az országban. Mert ahogy fogalmaznak: csak egy újabb lehetőség a bulizásra, ünneplésre, evésre és ivásra. :D

Aznap, aki úgy igazán belelendül az ünneplésbe, haggist eszik. Ez egy birka belsőségekből álló kaja (szív, máj, tüdő), amit a birka gyomrába töltenek. Szerintem ez olyasmi lehet, mint nálunk a disznósajt. Csak darálva vannak a hozzávalók és nem felvágva.

Egy család meghívott minket, ahol az apuka skót, de nálunk mindenki lázasan feküdt egész hétvégén. Na jó, én lázas nem voltam, de a két lábam kegyetlenül fájt.