Az előző bejegyzéshez kicsit kapcsolódik ez a bejegyzés is, de csak felszínesen. Az előző is az értékek hiányáról szól és ez is.
A héten egyik nap attól zengett a rádió, hogy egy 18 éves anyukát késő este meglőttek az utcán, aki épp magához ölelte pár hónapos babáját.
Mi vaaaaaaaaaan? Ebben egy több dolgot is hírértékűnek találnék egy normális világban.
18 évesen babája van. Ok legyen. (Ha 1-1 lenne, más, de itt nem 1-1 van...) Este miért van az utcán a babával?? Miért mászkál egy 18 éves lány egy lövöldözős környéken? Miért majd mindennapos hír az, hogy lövöldözés volt??
A hír lezárásaként mindenkit megnyugtattak, hogy a babának nem lett baja. Még jó ...
Én vagyok nagyon maradi és ezek normális dolgok?
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tenyésznőstény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tenyésznőstény. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. október 2., vasárnap
A hét poénja
A szemközti házakban csupa tenyésznőstény él. Én magamban csak így hívom őket, mert amit művelnek, az szerintem leginkább ahhoz hasonlít.
A szemközti házak egy jó része szociális bérlakás. A házak többségében olyan hölgyemények laknak, akik tizenévesen elkezdik nemzeni a gyerekeket csak azért, hogy aztán sose kelljen dolgozniuk. Hogy házat is kapjanak, ezért természetesen az apukákra nincs szükség. Mint egyedülálló anyák, pénzt és házat kapnak az államtól, hisz szegények rászorulnak...
A szemközti házakban az átlagos gyerekszám 5. Apuka talán egy háznál van, az összes többinél még sose láttam pasit, hacsak a kajaszállítót vagy a postást nem számítjuk.
A fentiekből nyilván kiderül, hogy nem túl szimpatikus számomra az, ahogy élnek. De az ő dolguk, amíg ...
Én időnként próbáltam már odaköszönni, vagy ha azt hittem, hogy valamelyik poronty épp lelépett a suliból és az ajtó előtt zokogott, ahol nem engedték be, akkor próbáltam megoldást találni számára. De soha egy hello-t nem kaptam. Ez annyira mondjuk nem izgatott.
Aztán tegnap reggel Krisz kilépett a ház elé. A szemközti házak nagyasszonyai kint lebzseltek az utcán. És ekkor felcsillant a szemük. Hiaaaaaa, how are you???? Jött az utca túlsó oldaláról. (Én a konyhában voltam, ami pont arra nézz, tehát jól láttam, hallottam az esetet.)
Persze Krisz visszaköszönt. Ezzel nincs is gondom.
Elsőre, másodikra jót nevettem az eseten. Mert elég vicces volt, hogy Krisznek, akit szinte sose látnak, azonnal hangosan és jó nagyot köszönnek. :)
DE: keressen magának mást a következő megtermékenyítési jelenethez és ne más férjét nézzék ki maguknak ...
A szemközti házak egy jó része szociális bérlakás. A házak többségében olyan hölgyemények laknak, akik tizenévesen elkezdik nemzeni a gyerekeket csak azért, hogy aztán sose kelljen dolgozniuk. Hogy házat is kapjanak, ezért természetesen az apukákra nincs szükség. Mint egyedülálló anyák, pénzt és házat kapnak az államtól, hisz szegények rászorulnak...
A szemközti házakban az átlagos gyerekszám 5. Apuka talán egy háznál van, az összes többinél még sose láttam pasit, hacsak a kajaszállítót vagy a postást nem számítjuk.
A fentiekből nyilván kiderül, hogy nem túl szimpatikus számomra az, ahogy élnek. De az ő dolguk, amíg ...
Én időnként próbáltam már odaköszönni, vagy ha azt hittem, hogy valamelyik poronty épp lelépett a suliból és az ajtó előtt zokogott, ahol nem engedték be, akkor próbáltam megoldást találni számára. De soha egy hello-t nem kaptam. Ez annyira mondjuk nem izgatott.
Aztán tegnap reggel Krisz kilépett a ház elé. A szemközti házak nagyasszonyai kint lebzseltek az utcán. És ekkor felcsillant a szemük. Hiaaaaaa, how are you???? Jött az utca túlsó oldaláról. (Én a konyhában voltam, ami pont arra nézz, tehát jól láttam, hallottam az esetet.)
Persze Krisz visszaköszönt. Ezzel nincs is gondom.
Elsőre, másodikra jót nevettem az eseten. Mert elég vicces volt, hogy Krisznek, akit szinte sose látnak, azonnal hangosan és jó nagyot köszönnek. :)
DE: keressen magának mást a következő megtermékenyítési jelenethez és ne más férjét nézzék ki maguknak ...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)