2013. július 19., péntek

Bizi itt, bizi ott

A legutóbbi iskolai szünetet kicsit megtoldottuk és a két csajszival elmentem Magyarországra, hogy Gréti levizsgázhasson az ottani másodikos anyagból, mivel ott még csak másodikos kora szerint.

A vizsgán már az elején túljutott, de az idő pocsék volt, amíg ott voltunk szinte végig. Mi legyen, hogy legyen? Ha már ott vagyunk, töltsék hasznosan az időt. Szofi beült az elsősök közé (ott még csak szeptemberben kezdené a sulit), Gréti pedig a másodikosokhoz ült be 1 héten keresztül.

Tetszett nekik, nagyon élvezték. Szofival kivételezni akart a tanítónéni, mondván majd leköti valamivel, de mondtam, hogy ha bent ülhet, akkor ő is az osztályhoz tartozik, mindent úgy csinál, mint a többiek. Akár dolgozatot is ír. :D Jó fej anyuka vagyok? :D

Első nap tollbamondás volt Szofiéknak. Asszem 2 hibával abszolválta a feladatot. Másnap matek dolgozat volt. Abban 1 hibája volt. Jeeeeh, az én lányom. :D

Ok, Grétit se kell félteni, a magyar bizije kitűnő lett. Ő is az én lányom. :D

Itt még keddig tart a tanév, de a biziket ismét előbb megkapták. Azt hiszem, az itteni eredményükre is büszke lehetek. (Csak szerényen :D )

Szofi, aki itt az első évet zárta, a tárgyak többségéből az elsős elvárástól magasabb szinten teljesített. Még nem érte el a másodikos szintet, de már a közelében van.

Gréti itt a harmadik osztályt fejezte be, de majd' minden tantárgyból teljesítette az ötödikes elvárásokat is.

Jól van csajszik, ügyesek vagytok! :D

Aki kíváncsi a bizire, itt lehet megnézni.

Egy "bogaras" hét

Gyengébb idegzetűek csak eddig olvassák! :D

Pár hete Krisz nem tudta lecsukni a kinti kukánk tetejét. És persze beköszöntött a kánikula, ami immáron három hete tombol. Ezzel együtt a legyek is megjelentek, amik amúgy szerencsére nincsenek. Nyilván komálták a le nem csukott kukát. Szülőszobának tekintették...

Egyik reggel vittem ki a szemetet, majd majdnem sikongva ugrottam hátra. A kukát belülről elborították a kukacok.

Meg kellett várni, hogy elvigyék a szemetet, de addig is bepróbálkoztam légyölő sprével. Hát, elég szívós kis lények ... Miután kiürítették a kukát, odatoltam egy csatornalefolyóhoz és bepróbálkoztam némi domestos locsolással. Mondtam már, hogy szívósak? Ezután forróvizet locsoltam a kukába. Lötyögtettem, billegtettem, majd cirka másfél óra küzdelem után egész csili vili kukánk lett.

A héten a csajok Bournemouth-ban a tengerparton voltak iskolakirándulni. Nem az osztály ment, hanem az egész suli. És valóbban csak a tenger partjára mentek, mert a víz közelébe se mehettek. (Kánikulában fantasztikus lehetett! :D )

Mikor hazaértek, Szofi nagyon nyűgös volt és viszketett a feje. Nosza, gyorsan mossuk meg. Ezt a tanévet (eddig) megúsztuk tetű nélkül, de biztos, mi tuti ziher, Nitti Gritty fésűzzük is meg. Szerencsére csak 1 kifejlett példányt találtam, meg néhány kis fekete pötyikét. Ezzel meg is nyugodtam.

Gréti a hét folyamán kétszer említette, hogy vmi bogár volt a hajában, de mindig légy méretű cuccra tett utalást. Így nem foglalkoztam vele, hisz nem viszketett neki.

Ma reggel viszketett elöl a fejbőröm. Belenéztem a tükörbe és ott ült egy tetű a homlokon szélén, a hajamat legyezőnek használva. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, ilyen nincs!! De mégis van! Szerintem több mint 30 éve nem voltam tetves! :D

Ok, ha Szofiban tényleg csak 1 volt, akkor hogy lettem az. Játszuk újra. Szofit előbb felkeltettem és mondtam, h mossuk meg a haját és fésüljük át. Az eredmény szerencsére most is csak pár darab volt.

Ekkorra Gréti is ott sertepertélt. Javasoltam, hogy mossuk meg ismét neki is, de most neki is kifésülöm. És ekkor jött az, amit még sose láttam! Remélem nem is fogok ismét!!!

Hajmosás után mondtam, hogy maradjon a zuhanyfülkében, majd ott fésülöm át. Végighúztam 1x a spec fésűt. Éééééééééééééééééééééééés .... Élből 10 db dög maradt a fésűn. Aztán lenéztünk a zuhanytálcára, ahonnan másik 10 nézett vissza. És ez csak a kezdet volt. Másfél órán át fésültem és minden egyes húzás után tele volt a fésű vegyesfelvágottal: nagyon-közepesek-kicsi fekete pötyik.

A zuhanytálca és a csap között forogtam, mint egy ringispíl minden egyes húzás után, mert le kellett kefével mosnom a fésűt. Kértem, hogy hajtsa le a fejét, hogy úgy is tudjam fésülni, mikor felül már úgy tűnt, hogy rendben van. És a csatát újra kezdtük ... alul .... Ekkor írtam emilt a suliba, hogy a lányok ma nem mennek, mert ez egy tetves nap.

Azóta mind a hármunknak újra megmostam délután is a haját és persze fésülgettem is szorgosan. Holnap reggel jön a 3. forduló. Remélem, lassan azért elfogynak a dögök!

Hogy miért nem spec folyadékot használok? Mert ezek is szívósak, és nekik az már csak az ebéd fogalmával vetekszik. :D



2013. június 28., péntek

Házik

Valamikor év közben bekattant, hogy mi lenne, ha összegyűjteném, hogy a lányok milyen házikat kapnak, hátha valakit érdekel. A feladatok nagy részét nem fordítottam le, csak az érdekesebbeket, amiktől szinte sikongathatnékom támadt mikor megláttam. Nem, nem a harmadikos házik között volt ilyen, hanem az elsős házik között.

Pl.: Miért zöld a fika? Vagy milyen színű lenne a zebra, ha elvesztené csíkjait?

Gréti részéről sokkal kevesebb házit fényképeztem le, mivel ő már a többedik házifüzetét fogyasztja, és ami betelik, azt bent kell tartaniuk. Ehhez túl későn kaptam észbe.

Minden tárgyhoz egy, azaz 1 db füzetük van. Nincs külön íráshoz, külön matekhoz, külön ehhez vagy ahhoz. Minden zanzásítva van.

Szofinak még mint a képeken is látszik, vonalas a füzete. De nem ám az elsősöknek való vonalas füzet! A nagyoknak valót használják rögtön. Hogy sok gyereknek fogalma sincs sokáig, hogy a betűrészek hogy aránylanak egymáshoz, az nem számít. :) Itt ugyan nem találtam megfelelő füzetet, de Magyarországról hoztunk egy stócot. Szofinak abba kell írnia a szöveges írást igénylő feladatokat. A matekot nem annyira érdekel, hogy csinálja meg négyzetrácsos füzet nélkül. De ha kell, azt is elő szoktam venni. Amikor kész van az írással, akkor kitépem az egyik füzetből a lapot és beletűzöm/ragasztom a másikba.

Grétiéknek teljesen sima füzetük van. Nála már nem kényszerítem a vonalas füzet használatát, mert ha akar, anélkül is tud szépen írni, de gyakran ááááááááááááááááááááá a munkája látványra. Ennek ellenére mindig dicsérő szavakat kap a suliban, mert a külalakkal senki se foglalkozik és a többiekéhez képest (akik nem is csinálnak házit pláne) az ő munkája szép és majdnem mindig áttekinthető. (Vagy nem ... :D )

Szóval lehet böngészni a házikat. Minden képhez odaírtam, hogy elsős vagy harmadikos házi, illetve néhánynál az érdekesebb feladatokat lefordítottam.

Jah, házit hetente egyszer kapnak. Minden csütörtökön. Következő keddre kell bevinniük. :)

2013. június 27., csütörtök

Over the Rainbow

Na jó, nem vagyunk túl a szivárványon, de kb. az Oscar környékén Szofi végre túlesett a Rainbows eskütételen (Rainbows promise), amiben megígérte, hogy tőle telhetően mindent megtesz azért, hogy szeresse Istenét és kedves és segítőkész legyen.

"I promise that I will do my best;
To love my God
and to be kind and helpful."

Mivel neki hagyták, hogy előbb csatlakozzon, mint 5 éves kora (mivel egy időben segítőként tevékenykedtem nekik), ezért 5 éves koráig nem csinálhatta meg az esküt. Aztán új csapathoz vittem, mert a közelünkben indult egy új, és ott elég sokáig nem tartottak eskütételt. Végül idén március elején letette az esküt. Pár képet ide tettem fel.
Azóta - pár napja - kijött egy új esküszöveg, mondván az előző értelmezhetetlen volt sok gyerek számára. Nos, nem vagyok benne biztos, hogy az új jobb, de kevéssé diszkriminatív talán.

"I promise that I will do my best to think about my beliefs and to be kind and helpful." (Mindent megteszek azért, hogy hitemről gondolkodjak és kedves és segítőkész legyek.)

A Brownies eskü szövege is megváltozott. Korábban ez volt:

"I promise that I will do my best,
To love my God,
To serve the Queen and my country,
To help other people,
And to keep the Brownie Guide Law."

(Ígérem, hogy mindent megteszek azért,
hogy szeressem Istenem,
szolgáljam a Királynőt és az országom,
hogy segítsek más embereknek
és betartsam a Brownie Guide törvényeket.)

Helyette:
"I promise that I will do my best:
To be true to myself and develop my beliefs,
To serve the Queen and my community,
To help other people and
To keep the (Brownie) Guide Law.
"

(Ígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy
igaz maradjak magamhoz és fejlesszem a hitemet,
szolgáljam a Királynőt és a közösségemet,
segítsek más embereknek és
betartsam a Brownie törvényeket.)

Hát, szerintem az előzők érthetőbbek voltak, de haladni kell a korral. :D

2013. június 25., kedd

Korisok

Gréti is, Szofi is korizni tanulnak. Gréti még szeptemberben kezdte nagy lendülettel. Az első kurzus alatt megcsinálta az 1. és 2. szintet, rögtön mehetett a 3. szintre. Szofi egy half termmel később kezdte. Neki nagyon nem akart menni, de annyira szerette volna elkezdeni, hát engedtem neki.

Az első alkalom alatt 2-3 hatalmasat esett, majd sírva fakadt és hisztizve le akart jönni a jégről. Mellettem nehéz feladni dolgokat... Nem jött le. :)

Következő alkalommal én is mentem vele a jégre. Nem fogtam, de ott voltam. Ez önbizalmat adott neki és nem volt gond. Bár igazából csak lépkedett a jégen. Az utolsó 1-2 alkalommal már nem mentem fel vele, mert már nem kellett neki, hogy ott legyek. De nem tudott előrébb lépni, hisz felállni se volt hajlandó a jégről, ha épp ezt gyakorolták.

Szofi 3-szor csinálta meg az első szintet, csakúgy, mint Gréti a harmadikat. Azóta mind a kettő sikeresen tovább lépett. Szofi elérte a 3., Gréti az 5. szintet. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy élvezik.

Ha valaki kíváncsi arra, hogy milyen hosszú egy óra és mennyibe kerül ... Egy kurzus 5 vagy 6 alkalomból áll. Minden alkalom 30 perces. 1 perccel se hosszabb. Mindez 40-50 fontba kerül gyerekenként. Nem ócsó, de legalább nem lovagolni akarnak, ami ennyi időre óránként kerül 20 fontba ... jó esetben.

2013. június 23., vasárnap

And the Oscar goes to ...

... Gretaaaaaaa :D

A bejegyzés már réges rég született. De nem posztoltam lustaság ügyileg. :) Tehát a héten, az egy régi hét volt.

A héten film hét volt a suliban. Filmeket néztek meg, beszéltek róluk és velük kapcsolatos feladatokat oldottak meg. Többek között egy "némafilmet" is megnéztek, melyhez egy forgatókönyvet kellett írniuk. Vajon ki mit mondott, milyen hangerővel, miről szólhatott a film.

Csütörtökön egy könyv vagy filmszereplőnek kellett beöltözniük. Mivel kicsit unom, hogy hol ilyen, hol olyan ruhát kell nekik készítenem/vennem, ezért Gréti Hanna Montana lett, Szofi pedig egy matrózlány, hisz ők amúgy is Horatio Nelsonról tanultak mostanában (aki hajós volt). Mind a kettőnek olyan ruhát vettem, amit bármikor tudnak hordani, nem csak egyszeri alkalomra jó. (Pár kép itt.)

Grétiék legutóbb római kori ruhában kellett hogy végigcsináljanak egy napot. Akkor egy nagy fehér vásznat vettem, rácsavartam Grétire és keziccsócsolom. :) Szegény lépni is alig bírt, mert a vászon hozzáragadt a harisnyájához.

De vissza az eredeti témához. A film hét során több témában nevezték a gyerekeket. Pl. legjobb színész (Gréti narrátor volt), legjobb forgatókönyv író.

Pénteken reggel sulis ruhában mentek, de délután átöltözhettek az előző napi jelmezbe. De azt nem tudták, hogy miért kell átöltözni. Hát kérem szépen Oscar díj átadás következett... :D

Gréti az osztályán belül megnyerte a legjobb forgatókönyvírónak járó Oscart. :) Az igazgatónő elmondása szerint Gréti olyan izgatott lett, hogy amint felment a színpadra, rögtön le is akart futni. :D A beszéd eszébe se jutott. Utóbb mondtam neki, hogy meg kellett volna köszönnie a díjat az egész világnak egyenként felsorolva minden egyes halandó és nem halandó elemét. :D

Szóval büszke vagyok rá piszkosul! Igen, igen, igen. Az én lányom! :D

Én egy díjat Szofinak is adnék. 5 és fél évesen lassan eljut oda, hogy free reader szintű könyveket olvashat. Jelenleg fehér szinten van, de várhatólag már csak pár hét, ha ilyen tempóban halad és free reader lesz. (Szintek itt találhatók.) Már elvárás vele szemben, hogy 2-esével, 5-ösével és 10-esével is tudjon számolni 100-ig. Szóval hajrá Szofiiii, meg tudod csinálni!

Szofis témához írnék egy kis kiegészítést, hisz azt is réges rég írtam, legalábbis úgy tűnik. Jelentem, Szofi 2 héttel ezelőtt elérte a free reader szintet, azaz ő maga választhatja meg, hogy milyen könyveket szeretne olvasni. Szépen, folyékonyan olvas angolul. (Még mindig nincs 6 éves.) Nos, rá is büszke vagyok. :D

2013. március 10., vasárnap

Új projekt

A héten belevágtunk egy új projektbe. Már novemberben el akartam kezdeni, de akkor a csillagok állása nem úgy hozta, akkor vissza kellett egy időre táncolnunk.

Most már túl vagyunk az első lépéseken.

Hogy mi ez? Ha minden igaz, akkor 3-4-5 hónap múlva többet is mesélek róla. De addig csak szeretném, ha itt állna, hogy mikor vágtunk bele. :)

2013. február 4., hétfő

Suli fennforgások

Tavaly Grétinek egy szuper tanítónénije volt. Sőt, tavaly előtt ugyan nem járt teljes évet, de az a tanítónéni is szuper volt. Idén egy bácsit fogott ki. Igen, jól látszik, minden évben más tanár van.

Pár héttel sulikezdés után az igazgatónő kitalálta, hogy tart egy szülőit/fogadóórát/parents eveninget. Nem tudom, hogy pontosan minek fordítsam, mert igazából se nem szülői, se nem fogadóóra, bár utóbbihoz talán közelebb áll.

Kijelölnek két délutánt és minden szülő felírhatja magát egy 10 perces megbeszélésre a tanárral. Ilyenkor a gyerekek ott lehetnek (sajátjaim), de más szülő vagy gyerek nincs jelen. Ez az év eleji megbeszélés azt célozta, hogy elmondhassa mindenki, hogy mit vár el. Reméltem, hogy működni fog.

Talán működhetett volna, ha nem ezt a pasit fogjuk ki. Emberileg semmi gondom nem volt vele. Komolyan, egy szimpatikus pasi volt. De kb. ebben kifújt a teljesítménye. A tanári diplomáját szerintem az ecserin vette. A gyerekek az első harmadévben szinte semmit sem tanultak. Házi feladat eleinte nem volt, utána olyan feladatokat adott, melyek 2 perc alatt letudhatók voltak. Jelezném, itt heti EGYSZER van házi! A helyzet később se lett sokkal jobb.

Az első harmad első felében Egyiptom volt a téma Grétiéknél. Ez egy hatalmas és nagyon érdekes téma lehet(ett volna). De csak úgy kaptak ide-oda-megamoda ... Ahelyett, hogy vagy nagyvonalakban átbeszélték volna, hogy milyen főbb események voltak Egyiptom megalakulása óta, hány királyság volt, hogy éltek az emberek, beszélhettek volna az állatokról, az istenekről, a piramisokról, a Bibliai vetületről. De nem. Az egész egy nesze semmi fogd meg jól volt.

Grétivel itthon készítettünk plakátokat, amikről elméletileg beszélhetett volna. De nem került rá sor.

Eleinte gondoltam, nem támadom hátba. Jeleztem a tanár felé, hogy ez így nem lesz jó, ez roppant kevés, ettől jobban erőltesse meg magát. Persze, először nagyon udvariasan. Majd kevéssé. :)

Mikor egyik kérés se használt, akkor az igazgatónővel beszéltem. Nem tudom, hogy az első figyelmeztetést mennyire vette komolyan, de a másodiknál hozzáfűztem, hogy elviszem a gyerekeket, ha nem lesz változás.

Akkor időt kért. Karácsony előtti 4-5 hétben egyáltalán nem kaptak ismét házit, mert akkor készülni kellett az un. nativity playre, azaz a Betlehemes játékra. Grétinek 3 sora volt, 2 gyereknek volt az osztályából kicsit ettől hosszabb, a többiek meg csak énekeltek. Kérdem én, miért nem lehetett házit adni? Nem hiszem, hogy ennyi szöveg megtanulása akkora megerőltetéssel jár.

Gréti közben egész idő alatt nyögött, hogy unatkozik a suliban.

Karácsony utáni első iskolanapon azzal fogadtam az igazgatónőt, hogy várható-e változás. Még egy kis időt és bizalmat kért. Csütörtökön ismét nem volt házi, így pénteken ismét érdeklődtem, hogy most mi a házimentesség oka. Csak annyit mondott, hogy kérdezzek rá Grétinél.

Mikor Gréti kijött, kicsit döbbent arcot vágott, és közölte, hogy a tanítóbácsi elmegy, mert beteg a babájuk. Ááááááááááááááá, miért ezt a hazugságot kellett kitalálni? Ez verte a biztosítékot. Rákérdeztem, ez valóban csak duma volt a gyerekek felé. De kanyargom, miért ezt kellett kitalálni? Ezer más ok lehetett volna.

Lényeg a lényeg, ez a tanár elment, jött helyette egy másik. Most egy amerikai tanárnőt kaptak. Az ő kompetenciájáról sem tudtam még meggyőződni, Gréti továbbra se túl boldog ezzel a választással. Ellenben elértük, hogy kiemeltek egy csoportot, akikkel külön tanár foglalkozik egy héten többször. Gréti is köztük van szerencsére.

Az amcsi tancinéni első napja után az igazgatónő megkérdezte Grétit, hogy mit gondol az új tanárról. Gréti diplomatikusan csak annyit mondott, hogy még nem tudja, az első napjukon még mind normális. :D

Most kellett volna Grétinek megkapni az első harmad eredményét, de az ő osztálya egyenlőre várhat rá. Most próbálják behozni az elmúlt hónapokat... Aztán, majd valamikor lesz eredményhirdetés ... :)

2013. február 3., vasárnap

Szösszenetek

Krisz és Gréti kiment ma a reptérre Krisz kanadai sógora elé, aki amúgy Kuala Lumpurban él, de épp Aberdeenben (Skócia) járt, mivel évek óta nem tudtunk összefutni. Ha már errefelé járt, meghívtuk.

Krisz megnézte, hogy melyik reptér melyik termináljára érkezik a gép, oda ki is mentek. Vártak, vártak, majd Gréti megszólalt: "Apa, Ron nem ide fog érkezni, mert ez a nemzetközi érkezési oldal, nem a belföldi."

Szinte jó helyen voltak. :) Még jó, hogy Gréti ment vele. :D

Később Krisz meg szerette volna kínálni Ront sörrel. De nem vettünk, eszünkbe se jutott, hisz nem igen szokott Krisz sörözni, én meg egyáltalán nem iszok alkoholt. Épp ott tanakodtunk, hogy mivel tudjuk megkínálni, mikor Gréti ismét megszólalt. "De hát ott van a konyhaszekrény tetején ... "

Egy díszdobozos sör volt ott karácsonyról. Totál megfeledkeztünk róla. Még jó, hogy Gréti felfelé is szokott nézni. :)

2013. január 24., csütörtök

Volt karácsony is :)

Lassan egy hónapja elmúlt.

Apósom meghalt október végén, így Krisz anyukája eljött és velünk töltötte a karácsonyt és a szilvesztert is. Majdnem három hétig volt itt. (Nem röhög! :D) Túléltük!!!! Voltak ugyan ütős pillanatok, de olyankor számoltunk párat magunkban és igyekeztünk tovább lépni.

Én akkor akadtam ki, amikor ajándékbontásnál megkérdezte a lányoktól, hogy mikor nyitják már ki az általa vásárolt ajándékot ... Ettől totál keresztbe állt a szemünk. Gréti igyekezett menteni a helyzetet, közölte, hogy ezt a Jézuska hozta. Azt hiszem megértette, hogy Szofinak még nagyon fontos a Mikulás és a Jézuska képe.

Gréti már erősen sejti, hogy a Mikulás és a Jézuska nem hoz semmit, csupán megtestesíti a szeretetet. Kérés nélkül titokban, saját kezűleg csinált nekünk karácsonyi lapokat és mikor kibontottuk, akkor azt mondta, hogy az ő kicsi Jézuskája hozta.

Egyébként azt hiszem, nagyon szeretne még bennük hinni, de egyre nehezebb meggyőzni őt, illetve magát a dologról. Egy kedves itteni baráti pár tudtán kívül segített ebben kicsit. Lehetett testre szabott levelet igényelni a gyerekek számára a Mikulástól. A Mikulás még a gyerekek barátainak a nevét is tudta és életkoruknak megfelelő levélkét írt nekik mindenféle érdekes "ténnyel". :) A levelet a posta szállította ki, így teljesen hihető volt.

A fát idén is december elején díszítettük egyébként, mint ahogy itt szokás. De nekem idén valahogy nem volt hozzá hangulatom. Akkor még nem. Így Gréti, Szofi és Krisz állították és díszítették fel. Mielőtt Krisz feltetette az égősort, leellenőrizte. Működött! Miért ne működött volna, tavaly vettük.

De ha nekem rossz hangulatom van, akkor szinte tuti, hogy vmi tönkremegy... :) Amikor kész lettek, kinyiffant. Égősor leszed, majd kukásít. Felrakott helyette 2 másikat. Azokat is ellenőrizte, működtek. De csak addig, amíg fel nem kerültek a fára. :D Ez maradt fent karácsony utánig.

Karácsony után fél áron vettünk egy csomó karácsonyi dekorcuccot. Persze 2 új égősort is. Krisz ott hezitált, hogy melyik legyen. Az egyik 200 db-os volt és x font, a másik 240 db-os és x+5 font kb. Fél órán át rágódott, hogy melyik legyen. Engem is megkérdezett, de a lényeget nem említette. A lényegre számomra csak otthon derült fény, amikor feltette az új égősort a fára. Nincs rajta NEM villogó üzemmód! Áááááááááááááááááááááá :D Még jó, hogy nem zenél!!! :)

24-én a szomszédaink jöttek át ebédre és délutánra is maradtak, majd 25-én ismét velük töltöttük a nap nagyobbik részét. Jajj milyen fincsiket és egészségeseket ettünk! :)

Ráadásul Gréti szülinapját és a szilveszter egy részét is velük ünnepeltük. Igaz, náluk csak a kora esti órákig voltunk, mert a magyar barátainkhoz is meg lettünk híva, ahol újabb magyar családokkal futottunk össze. :)

A karácsonyi képek itt bújtak el.

Azt hiszem, jövőre majd azt mondjuk majd a lányoknak, hogy az ajcsikat az Amazon hozta. Sokkal hihetőbb lesz, mint a Jézuska, hisz minden dobozon ez szerepel. :D