Tanmese

Ezt a történetet mondta el az iskolaigazgató az assembly-n.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Nagyon fess, csinos férfi volt, mindenhonnan a csodájára jártak.

Teltek múltak az évek, ő pedig egyre jobban elkényelmesedett. Nem csinált semmit egész álló nap. Ha valahova menni akart, akkor cipeltette magát, nem dolgozott, nem foglalkozott a népével sem.

Néhány évvel később egy tükör került elé. Amikor belepillantott, dühbe gurult. Nem az a jóképű, csinos ember nézett vissza rá, aki egykoron olyan híres volt külsejéről. Hanem egy elhízott, formátlan alak tekintett vissza rá.

A szolgáknak megparancsolta, hogy tüntessék el ezt a hazug tükröt, mert ez biza nem őt mutatja. Kerítsenek egy igazmondó tükröt. A hazug tükröt ugyan elvitték, de igazmondó tükröt senki sem tudott hozni.

Egyszer csak jött az egyik szolga a nagymamája üzenetével.

-Felség, holnap reggel, ha nagyon korán felkelsz és még reggeli előtt elsétálsz velem a völgybe, akkor ott megtalálhatod az igazmondó tükröt. De nem ehetsz semmit indulás előtt, csak egy egy pohár vizet ihatsz. - mondta a szolga.

A királynak felcsillant a szeme és persze azonnal igent mondott. Reggel felkelt, ivott egy pohár vizet, majd útnak indultak. Alig mentek egy kicsit, a királynak már minden baja volt. Elfáradt, hisz elszokott a mozgástól. A völgyben épp feljött a nap, minden csodás volt. De a királyt csak a tükör érdekelte. Azt viszont nem találta. Dühbe gurult és azonnal haza akart menni és persze reggelizni akart. A szolga mondta neki, hogy mehet, ha akar, de nem ehet bármit. Leginkább csak műzliket, zöldségeket és gyümölcsöket. A húsok nagy részéről, az édességekről és egyéb rágcsákról viszont le kell mondani, ha meg akarja találni az igazmondó tükröt.

A király nem volt túl boldog, de nagyon meg akarta találni az igazmondó tükröt, ezért szót fogadott. Innentől csak egészséges ételeket fogyasztott, és minden reggel elsétált a völgybe, hátha sikerül végre megtalálnia a tükröt, ami a régi önmagát mutatja. Egyre könnyebben tette meg a távot, egyre messzebb tudott gyalogolni és egyre jobban érezte magát, képes volt ismét elvégezni a munkáját és törődni a néppel.

Eltelt fél év. A tükör, még mindig nem került elő. A király kissé kezdett türelmetlen lenni. Már nagyon meg szerette volna nézni magát az igazmondó tükörben. A szolga mondta neki, hogy még tartson ki két hétig, hátha addigra sikerrel jár. A király nem adta fel, kitartott.

Miután letelt az idő, ismét elment sétálni, ahogy az elmúlt időszakban minden nap. És egyszer csak egy bokor tövénél megcsillant valami. Egy tükör! Örömmel szaladt oda és kapta fel a tükröt. De nem mert rögtön belenézni. Félt, hogy mit fog látni. Aztán lassan, óvatosan megfordította a tükröt és belenézett. Egy fess férfit látott. Majdnem a régi önmagát. Majdnem, mert az idő felette is elszállt és néhány ránc már megjelent az arcán. De végre azt látta, amit látni szeretett volna.

Majd a tükörre nézett, nem magát csodálta benne, és rájött, hogy ez az ő anyjának a régi tükre. Ez nem egy igazmondó tükör, hanem csak egy közönséges tükör, ami az ő palotájából került ide. Dühbe gurult és nekitámadt a szolgának.

- Mit képzelsz Te magadról? Ez az anyám régi tükre. Ez nem egy igazmondó tükör. Fél éven át hazudoztál nekem, rávettél, hogy lemondjak a legjobb falatokról, minden nap elráncigáltál ide. És mindezt miért? Azért, hogy megtaláljam anyám tükrét? Hazug, áruló vagy!!!!

- Na de felség ... - tiltakozott volna a szolga. De a király a belé fojtotta a szót.

- Csönd legyen, nem akar egy szót sem hallani. - Ezzel a kardjához nyúlt, kirántotta, majd hevesen a feje fölé lendítette...

Majd lassan leeresztette előbb a szolga egyik, majd másik vállára és ezt mondta:
- Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem, hogy segítettél megváltoztatni az életem! Ezúttal kinevezlek tanácsadómnak, és lovaggá ütlek!

Mese, tanmese? Mindegy. Van bőven mondanivalója. Ebben az országban az emberek nagy része szeméten él. Na nem azért, mert csórók, hanem mert a csipsz, a sütike az első helyen áll a táplálkozásban. Rengeteg készételt, szendvicset esznek, amik telis tele vannak ízfokozókkal, tartósítószerekkel és még ki tudja mi mindennel.

Persze, próbálkoznak azzal, hogy napi 5x egyenek gyümölcsöt, zöldséget, de erre nagyon sokan fütyülnek. Az eredmény pedig rengeteg borzalmasan elhízott ember. Hogy mennyire jut el az üzenet a hallgatókhoz, nem tudom, de remélem, hogy minél többekhez eljutott.

Ennek a történetnek nem csak egy mondanivalója van, azaz az egészséges életmódra nevelés. Hanem az is, hogy nem mindenki akar rosszat neked, aki nem a legkönnyebb irányba terel vagy éppen szembesít a valósággal. Olyan jó lenne, ha ezt többen értenék meg, ha nem utálnának azért, mert őszintén elmondom a véleményem (bár már nem olyan sűrűn teszem, hisz minek).