Autóprojekt

Krisz az elmúlt héten végig Belgiumban volt, csak péntek estefelé jött haza, ezért nem kellett korán kelteni a csajokat és időben le is tudtam minden nap fektetni őket.

Ez a hét szintén ilyen lesz. Krisz ma elutazott Németországba és csak pénteken jön.

Ezek a hetek azért jók, mert a csajok alhatnak és spórolunk egy csomó pénzt, a munkába járás költségét. :)

A célunk az, hogy meg tudjuk oldani, hogy akkor is rendesen pihenhessenek, ha Krisz itthon van, pontosabban is Londonban dolgozik.

Először arra gondoltunk, hogy veszünk neki egy robogót és azzal el tud járni az állomásra, meg vissza. De kiderült, hogy míg otthon 50cm3-ig jó az autós jogsi robogóra is, addig itt ez nem jó. Meg kell csinálni egy 1 napos tréninget és vizsgát. Reggel kezdődik, délután 5 körül már a vizsgán is túl van az ember.

Utánaérdeklődtem, hogy csinálhatja meg a közelben és mik a feltételek. De persze ez sem olyan egyszerű. Magyar és más külföldi jogsival sem lehet erre a vizsgára jelentkezni. Csak az angol jogsit fogadják el alapnak. Ehhez jogsit kellene csináltatni Krisznek.

Ezt leginkább egy postán keresztül tudnánk intézni, mert ott lehet formanyomtatványt is kérni, de ehhez el kellene küldenie ismét postán az útlevelét és/vagy a személyiét. Ez a kérdéses pont. Mert ő mind a kettőt nem tudja elküldeni, mert utazáshoz kell neki valami, amivel igazolhatja magát. De a postára nem jutottunk most be és ha be is jutottunk volt, az csak hetek kérdése állítólag, hogy megérkezzen a jogsi. Hurrrrrááááá, hurrrááááá, de addig kelni kell a csajoknak.

És a robogó nem nyújt védelmet sem az esőtől, sem a széltől, sem a hidegtől. Tehát nem túl jó megoldás.

De egyébként is, 1 kocsi mindenképp kell. De 1 kocsi nem elég. 1 kocsi nem elég, mert mi van, ha neki országon belül utaznia kell, akkor kocsival megy. De ugyanakkor nekem is valahogy fuvaroznom kell a lányokat.

Az első kocsi problémáját előző héten elkezdtük megoldani. Osztottunk, szoroztunk, összeadtunk, kivontunk, megnéztük az előnyöket és hátrányokat, végül úgy döntöttünk, hogy rendelünk egy céges kocsit. Megnéztük, hogy melyik járna mindenképp a legkevesebb költséggel számunkra és még be is férünk bele kényelmesen. És lőn, ami a legkevesebb adót vonja maga után, ami a legkevesebb benzint eszi, aminek még van némi csomagtartója és amibe a gyerekek is beférnek, az egy és ugyanaz a kocsi volt: Toyota Prius TSpirit.

Krisz eleinte berzenkedett ellene, de sikerült meggyőznöm, hogy minden szempontból az volt a legjobb arról a listáról, amiről választhattunk.

De a második kocsi problémája ezzel még nem oldódott meg.

Ma kikerestem a közelben bár használt autó kereskedést. Most nem kocsit keresve találtunk rá a kereskedésre a weben, hanem direktben dílereket kerestem. Az egyikhez el is mentünk. Ugyan zárva volt, de a kocsik nagy része az utcán volt kiállítva. (Itt így szokás.) És ott mosolygott ránk egy olyan kocsi, amire tízegynéhány éve várok. Komolyan. És az egészben az a vicc, hogy annyi idős is. De úgy tűnik, hogy nem nagyon használták, mert nagyon kevés kilométer (mérföld) van benne a ráírtak alapján. Sérülés nem látszik rajta és hihetetlenül olcsó. Egy robogó is simán kerül annyiba, viszont ez legalább védené a hidegtől, esőtől, széltől és azzal kell a lányokat suliba vinnem, azt is simán meg tudom oldani.

Mivel a kereskedés már zárva volt, ezért nem tudtuk sem lefoglalni, sem kifizetni, ezért még nem mondom meg, hogy mi volt az, mert holnapig el is vihetik. De ha már lefoglalom, akkor megírom. Elhozni nem tudom, mert egyedül nem tudok két kocsit vezetni. Sok mindent meg tudok oldani, de ezt még nem. :D