Az előző bejegyzéshez kicsit kapcsolódik ez a bejegyzés is, de csak felszínesen. Az előző is az értékek hiányáról szól és ez is.
A héten egyik nap attól zengett a rádió, hogy egy 18 éves anyukát késő este meglőttek az utcán, aki épp magához ölelte pár hónapos babáját.
Mi vaaaaaaaaaan? Ebben egy több dolgot is hírértékűnek találnék egy normális világban.
18 évesen babája van. Ok legyen. (Ha 1-1 lenne, más, de itt nem 1-1 van...) Este miért van az utcán a babával?? Miért mászkál egy 18 éves lány egy lövöldözős környéken? Miért majd mindennapos hír az, hogy lövöldözés volt??
A hír lezárásaként mindenkit megnyugtattak, hogy a babának nem lett baja. Még jó ...
Én vagyok nagyon maradi és ezek normális dolgok?
12 megjegyzés:
Szia Hella!
Kicsit behoztam most a lemaradásomból a blogodban. nagyon érdekes, mert ha a "Három gyerekkel irány Anglia" blog Marcsiját olvasom, akkor kicsit mindig irigykedek, az oktatási rendszer miatt (legalább is, ami a dicsérgetős, biztatós, motiválós vonalat illeti!); de aztán, te leírod az érem másik oldalát is néha. És akkor már nem is tudom, hogy mit gondoljak. Az utóbbi két bejegyzésedet megdöbbentett, még akkor is, ha bizonyos ismeretek birtokában ez nem is annyira meglepő.
Sok puszi,
Szilvi
Szió,
Hidd el, nekem is szimpatikus, hogy a gyerekeknek lesz önbizalma és sok dicséretben részesülnek a suliban. Bár én néha kicsit túlzásnak tartom, hogy mindenért dicséret jár. Bár így legalább szeretnek járni és nem rettegve, utálkozva gondolnak a sulira. Ez fontos!
De sokan azt hiszik, hogy ettől ők már szuper okosak és mindent megtehetnek.
Egy barátunk kisfiára vigyáztam egy órát 2 hete. A kisfiú alapból nem egy egyszerű eset. De azt is ott dicsérik, ahol lehet. Az, hogy az anyja előtt is többször beszólt, hogy kussoljak, hmmmmm... Anyuka nem szólt rá. Aztán amikor kettesben maradtunk és a kisfiú ismét rákezdett, akkor közöltem vele, hogy nekem, mint felnőttnek ne merjen még 1x ilyet mondani. Én nem a barátja vagyok, tanuljon már egy kis tiszteletet.
Kissé meg volt döbbenve a kiscsákó, hogy nem dicsértem meg azért, mert egy pimasz, nagy pofájú ....
De persze nem szeretnék általánosítani. Sok-sok kedves, jól nevelt gyerekkel is találkozok!
De én arról is beszámolok, amit a másik oldalon látok.
Hogy a fenti problémák az iskolai oktatásra vezethetők-e vissza, vagy sem, nem tudom. Az is benne lehet. De én sokkal inkább azt a rendszert, valamint a szülőket tartom hibásnak, ami/aki erre neveli őket.
Ha az a példa lebeg a szeme előtt, hogy minek dolgozni, az állam simán eltart és házat is ad, akkor minek menjenek el dolgozni. Otthon is azt látták és a baráti körükben is azt látták, hogy dolgozni fölösleges. Csak fárasztó nyűg. Gyereket nemzeni, majd kicsapni az utcára sokkal könnyebb. Mert ugye nem kell említenem, hogy a szemközti házaknál a gyerekek estig az utcán vannak. Hogy az iskolán kívül valaki tanít-e nekik valamit, vagy sem, abban kételkedek. De hát minek is. A szaporodáshoz csak ösztönök kellenek ... :D
Talán tudod, talán nem, de a híradások itt is arról szólnak, hogy kit mikor hogyan mivel szúrtak le...stb. Amolyan "Bajvantévé" lett a híradóból.
Lehet, hogy maradi vagy (nem általam), de legalább vannak értékeid/értékrended...legalábbis az írásaidból ez jön le:))
A barátotok kisfia vajon ismeri azt a kifijezést, hogy olyan frászt(=tasli, kisebb pofon) kapni...?:))) Nem vagyok híve a pofonnak, DE azért nehogy már a kistakony beugasson egy felnőttnek....:((((((
Szerintem nálunk is van egy olyan társadalmi réteg aki már nagyon korán megtanulta azt, hogy az ösztöneivel sok mindent meg tud teremteni magának úgy, hogy ahhoz még az állam is tapsikolva asszisztál...
Nem hiszem, hogy ismeri a fogalmat, de nagyon viszketett a tenyerem ...
Este végig dühből futottam, hogy kikopjon belőlem a düh ...
Akkor legközelebb vakard meg a kis pofikáján, hogy otthon legyen mire ismét megdicsérni:))))
Legalább kikopott?:)))
A szüleitől nem kapott ki. :) Erre nem is számítottam, hisz ott sem voltak. De ha felhúznak, kissé zord lesz a "mosolyom". :D Amikor rádörrentem zord mosolyom kíséretében, akkor "kicsit" ledöbbent és meghúzta magát (egy időre ...)
Zord mosoly...ez jó:))))
És a dühöd: kikopott???? Azt értem, hogy a szüleitől nem kapott ki, miért is kapott volna!?!!:)
2 nap és 20 km futás kellett hozzá :D
Pofonokkal vagy annak bármiféle kísérleteivel gondolom tudjátok, hogy egy irányba haladhattok, és az a bíróság, ahol a szülők 1 másodperc alatt feljelenthetnek, ha a kisded bemószerol -vagy bárki más, aki a tanuja lenne, ha látná - de elég, ha mondjuk a nyomát feltételezné.
Én továbbra sem értek egyet az "agyonajnározzuk a gyereket" nevelési elvvel.. elég megnézni pl.a kanadai doksifimet a fiatal, éppen most felnőtt-növekvő generációról, hogy pont hogyan teszi őket lapátra ez a fajta mindenbenahiperszuperlegjobb vagy nézet. Dehát régen a vasszigor volt, ma meg a dícséret orrbaszájba, helye válogatja persze.
Ha kinézel buliidő előtt/után az utcára, meglepő képet IS nyujthatnak a jólnevelt fiatal lányok. Mindennek látszanak a városban, csak annak nem, amilyen képet festenek nappal a szép egyenruhájukban.
(Miért van az, hogy az angol tinédzser lányok agresszívabbak, mint a fiúk? Azt már nem kérdezem, hogy miért isznak és drogoznak többet, na hogy a szülésekről, született babák egészségéről ne is beszéljünk).
Csak azért hozom ezt fel, mert ha annyira jó az oktatás, a rendszer, akkor hogy van ez? És NEM a csadoros vagy indiai leányokról beszélek.
Sőt, még nem is feltétlenül a színes bőrűekről.
Hella, feltételezem, hogy tájékozódtatok, mielőtt kiköltöztetek arról, milyen környékek vannak Londonban és környékén. Konkrétan ahol én laktam, ott is lövöldözős (de Ti nem ott vagytok), de azért a bandaháborúkba való bekerülésért folyó harcok ártatlan gyerekei-fiataljai-felnőttjeiről is szólnak a híradók.. vagy kórházi statisztikák..
vagy nem szólnak, csak ismerek párat véletlenül..
Természetesen ez is csak egy metropolisz, ahol történnek szép és kevésbé szép dolgok, mint mindenhol máshol....
Szilvi, persze, hogy tájékozódtunk. És ezért sem költöztünk Londonba vagy közvetlen környékére. Én szeretném a lányokat ilyen dolgoktól messze tartani, amennyire lehet.
Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon összetett probléma. Önmagában az iskola kevés, hogy jóra tanítsa és jó úton tartsa a gyerekeket, fiatalokat. Persze, rengeteget adhat, de önmagában nem biztos, hogy elég. Nagyon fontos a családi háttér. Mit lát a gyerek otthon. Mire tanítják őt otthon. Tanítják egyáltalán valamire? Foglalkoznak vele? Szabnak neki határokat? Elmondják, hogy mi a helyes és mi nem? Elmondják, hogy mi miért nem helyes/ miért veszélyes?
Vagy csak ülnek otthon a TV/számítógép előtt és annyira se méltatják egymást, hogy bikkmakk. És persze a gyerek is leül a TV elé és onnan tanulja a brutalitást, vagy kimegy az utcára és ott azt tanul, amit lát.
De a fenti történetben annyi érték veszik el. Vagyis nem tűnik elő. Ismerek olyan embert, aki 18-19 évesen szült. De nem azért, mert pénzt akart a gyerekből csinálni. Sőt, azóta is a gyermeke apjával él, immáron 14 éve. A kislányt óriási szeretetben nevelik és rengeteg törődést/tudást adnak a számára. De ő nem egyedül akart gyereket, csak hogy aztán lehessen bulizni menni az állami pénzből. Nem sétált éjszaka egy lövöldözős környéken babával a karján. Hanem becsülettel felnevelte. Talán azért, mert más példát látott maga körül, nem olyat, mint nagyon sok fiatal manapság.
Mi, szülők vagyunk az első és legfontosabb pont gyerekeink életében. Nem a tanáron kell a gyerek nevelését számon kérni. Mert amire eljut egy közösségbe, addigra jó, ha már tud valamit arról, hogy mit lehet és mit nem és kivel szemben hogyan kell viselkedni. A tanárok, ennyi gyerek mellett, már csak ennek továbbfejlesztésével foglalkozhatnak. Az alapok megadása nem az ő dolguk.
És pont a csadros és india gyerekek családjai ismerik még az értékeket. Épp ezért nem az ő kislányaikból lesz olyan, aki elrémít, ha buli előtt/után ránézek.
Hello Hella,
azt hiszem paralel több dologról beszélünk :D
Az oktatási rendszer így van, csak egy szegmense a Nagy Egésznek.
Mikor azt mondom, nem vagyok oda az ajnározásért, ponthogy a SZÜLŐKről beszélek először - ugyanígy az értékek átadásáért elsősorban ők felelnek szerintem is. A Hiperszülők teszik azt a nyomást a gyerekekre már kiskorban elsődlegesen, amit aztán az ovoda, iskola, környezet elmélyít..
Sztorik persze, van mindenféle. A csadorosokat mondjuk nem is erre írtam, hanem mintegy visszautalva egy régi cikkedre, amiben pont nem örültél nekik. De az egy másik téma.
Az, hogy xy felnőttek a TVben és olyan szintű számítógépezésben és nihilben "nevelnek" gyereket hogy attól a fenti helyzet kialakulhat... újabb tásadalmi kérdéseket vet fel..
Ez jóóóó! Én egyértelműen az iskolára gondoltam ajnározás téren. :DDD Gondolom, mert magamból indultam ki. (messze nem szoktam a lányaim ajnározni)
A csadrosok egy más kultúra. És ennek megvannak a pozitívumai és negatívumai. De ez, mint írtad a másik bejegyzés témája. :))
Az, hogy a fenti eset előfordulhat, vagy hogy nem is 1-2 esetben fordul elő ilyesmi, az tényleg nagyon messzire mutató társadalmi probléma.
Megjegyzés küldése