2011. augusztus 25., csütörtök

Visszaértünk

Gyorsan elrepült ez a 3 hét. Az első másfél hét arról szólt, hogy egyik barátunktól mentünk a másikhoz, vagy fogorvost látogattunk.

Most értettem meg, amit mások mondtak, hogy strapás hazamenni. Ez a rohangászás eléggé fárasztó. DE, ami ettől sokkal fontosabb, emberileg nagyon sokat kaptunk! Ezt mindenkinek köszönjük. És a sok finomságot is, amivel mindenki készült!

Pár napot kempingezni is tudtunk, mielőtt Krisz hazautazott. A csajok már a 2. nap elutaztak a szüleimmel kempingezni kedvenc kempingünkbe, majd pár napra csatlakoztak hozzánk Vácon. Krisz elutazása után ismét visszamentek a kempingbe a szüleimmel. Így ők szinte végig ott voltak. Egész szép színük lett. :)

Miután Krisz hazajött, én egyedül maradtam. Dolgozgattam, ügyeket intéztem, napoztam, barátokat látogattam, pihentem. Jó volt. Csend, béke, nyugalom. Szinte :D Mert anyumék lakása előtt és mögött egész nap ment a légkalapács ... :D

1 nappal hazaindulás előtt anyumék meghozták a lányokat. Még elmentek meglátogatni a volt ovijukat és bementek a suliba is, ahonnan elhozták a még hiányzó magyar iskolai könyveket is. Azt hiszem, mindenhol örömmel fogadták őket.

Késő délután még elmentünk játszóterezni a barátainkkal. Mivel nagy hőség volt, ezért nem mindenki jött el, de aki eljött, az jól érezte magát. Én tutira, mert fényképezhettem. :D

A képek pedig itt vannak.

Este már csak dolgoznom kellett, mert korábban már mindent becsomagoltam. Igenám, de azt éjfélig csináltam. 2-kor kelni kellett. De ilyenkor én nem tudok aludni, pláne, ha a 2 csajszival kell megosztanom az ágyat.

Hajnali 4 körül értünk a reptérre. 3 bőröndöt foglalt be Krisz a nevemre. Nem osztotta szét köztünk. Kicsit izgultam, nehogy gond legyen, de nem szóltak egy szót sem. Így az én nevem alatt több, mint 40 kilót hoztunk. :)

Krisz kicsit ráfizetett a jegyeinkre, így elsőbbségi beszállásban részesültünk. Tök király, a buszon is egy elszeparált részben voltunk és először csak azt az ajtót nyitotta ki a sofőr. :)

Szerencsére a repülőn Szofi elaludt, így már csak Grétit kellett szórakoztatnom. De neki esze ágában sem volt aludni. :S

Az útlevél ellenőrzésnél ismét hatalmas sor kígyózott, de a lányok egész jól viselték. Krisz már kint várt ránk. Addig pedig a lányok segítségével tudtam elvinni a bőröndöket. Még jó, hogy már ekkorák és tudnak segíteni. :D

A hőmérséklet kb. 20 fokkal kevesebb. Itt olyan 18 fok körül van. De legalább nem izzadunk. :D

Pakolás után elmentünk bevásárolni, utána pedig kidőltem. Aludtam estig. A fürdetésre felkeltem, majd aludtam tovább. És még ma is tudnék aludni. :D

De olyan jó itthon lenni a saját dolgaink között.

Titának még lógok pár képpel. Kérte, hogy csináljak pár képet a felhőkről felülnézetből. És lőn.

4 megjegyzés:

Annamari írta...

az nem kifejezés hogy strapás ha hazamegyünk egy hétvégére olyan fáradt vagyok mintha egy hónapja napszámban dolgoznék, barátokról barátokra járunk.

utólag pedig boldog házassági évfordulót :)

Unknown írta...

Köszi! :)

GlobalGrover írta...

valoban eleg strapas egy-egy hazamenetel. es nem is hivnam nyaralasnak. nekem a nyaralas az amikor valoban nyaralni megyek valahova. ket es fel eve nem jartam otthon sajnos. de Amerikabol nem egy ugras Magyarorszag. foleg ha az embernek csak 10 nap szabija van egy evben akkor igencsak meggondolja hova menjen nyaralni...

Unknown írta...

10 naaaaaaaaaaaap? Annyi idő alatt hogy lehet nyaralni járni? :)