Tanulás

A héten ismét volt Open Learning Center. Mikor megérkeztünk, akkor esett le (mivel mondták :)), hogy ma a nap első felében a Look Out Centre-be megyünk. Ez egy olyan hely, mint otthon a csodák palotája.

Természetesen ezért a programért sem kellett fizetni. Reggel jött értünk egy busz és vitt minket, majd hozott is. A belépőért sem kellett fizetnünk. Számomra ez még mindig nagyon fura.

Mondanám, hogy Szofi élvezte, de ez kicsit túlzás lenne. Még nem neki való. Nyomkodta a gombokat ezerrel, ezt a részét élvezte, de a következmények nem érdekelték. Pedig sok érdekes dolog volt.

Amikor visszamentünk, akkor ez volt a téma, hogy hogyan lehet a gyerekeknek minél többet tanítani, számukra érdekes módon a környezetről. Délután pedig újabb példákon dolgozhattunk együtt. Lufirakéta, virágok megfigyelése, gyurmából állatok testrészeinek formázása, mi történik, ha a sütőporra ecetet öntünk, élő bogarakat nézhettünk nagyítóval, megnéztük, hogy mit csinál a mazsola, ha szénsavas vízbe dobjuk, stb.

Ez a rész már jobban tetszett Szofinak is. :)

Anyum a gőztisztítóval együtt elküldött egy nagyon hasznos könyvet. A címe Játékház. Ez egy képes olvasókönyv. Egyszerű és zseniális, azaz egyszerűen zseniális. :D

Ok, mellettem nem egyszerű az élet, kicsit maximalista vagyok. :) De Gréti 1 hét alatt megtanult összeolvasni a nulláról. Egyenlőre főként 2-4, max 6 betűs szavakat olvas össze és egyenlőre betűzi mielőtt egybeolvassa. Nagyon büszke vagyok rá. Nekem állítólag nagyon nehezen ment az olvasás megtanulása, de szerencsére ő sokkal ügyesebb, mint én.

Egy új szerzemény is elősegíti a tanulásukat. Pénteken a suliban volt egy jótékonysági vásár. A szülők vihettek be kinőtt ruhákat, már nem használt játékokat, könyveket és persze sütiket. Ezeket adták el. A befolyt összeg a sulié lett.

Én nem akartam semmit venni, mert pénz szinte sosincs nálam. Mindig kártyával vásárolok. Mivel senkinek sem alkalmas arra a szája, hogy lehúzzam rajta a kártyát, ezért nem szoktam a vásárokat erőltetni. (Eladnivalónk se volt, hisz szinte minden otthon maradt.)

De Nicky, kijött elém, hogy menjek be, mert hozott egy játékot, amit meg kell vennem a lányoknak. Gréti meg azért bőgött, hogy legalább egy sütit vegyünk.

Volt nálam kb. 2 font apróban. Ok, menjünk, nézzük mi van ennyiért. Szofi kapott egy sütit 20 peniért. Mire beértünk, Gréti elfeledte a sütiigényét, helyette egy pici füzetet választott. Ugyan volt beleírva, de neki annyira tetszett, mivel Hello Kittys volt, hogy meg kellett venni neki 20 peniért. :) És még maradt pénz. :) És a játék még ott várt, csak ránk. :D

És ekkor az összes ismerős elkezdett győzködni, hogy az kell nekünk. Na jó, megvettem. Újkori ára 40-50 font között van állítólag. Én 1 fontot fizettem érte. Tökéletes állapotban van, minden része megvan, sérülésmentes.

Itthon nem volt időm vele szórakozni, meg elem sem volt itthon (tudtommal), mondtam a lányoknak, hogy várják meg az apjukat, majd ő megoldja. Még szerencse, hogy pénteken volt a vásár, mert így csak másnapig kellett várniuk rá. Ezen a héten végig Németországban volt.

Reggel Krisz összerakta nekik. Azóta ezen csüngenek. Zseniális! Fantasztikus! Semmi sem ugrál a képernyőn, de színes, beszél és mindenfélét tanít. Írni, olvasni, számolni, számokat, betűket. Amit csak el lehet képzelni. Van egy tábla része, így számítógép nélkül, mondjuk autózás közben is lehet használni. Ha van olyan feladatlap a CD-n, mi még nincs meg "kártya" formájában, akkor ki lehet nyomtatni, azt behelyezni a masinába és már újabb feladatsorral lett az ember gazdagabb. Szóval ez egy jó vásár volt. Itt lehet megnézni a kütyüt. :)