Erre-arra

Az elmúlt hetek hétvégéin sem unatkoztunk. Tisztára olyanok vagyunk, mint aki be van sózva. Csak megyünk és megyünk és megyünk.

Krisz leginkább csak hétvégenként van velünk, és azt az időt szereti tartalmasan eltölteni. Ha nem megyünk sehova, akkor a lányok úgyis elkezdenek nyöszörögni, hogy hova megyünk ma, mikor indulunk már, megyünk már?

Tehát szinte mindig megyünk. Ez a hétvége kivétel, mert Szofi péntek estére belázasodott és egész éjjel nem lehetett mit kezdeni a lázával. Reggelre jobban lett és napközben úgy tűnt, hogy túl van rajta. De szombat estére ismét belázasodott. Lázálmok gyötörték. A gyógyszer szerencsére most hatott, így szombat éjjel legalább tudtunk aludni.

Reggelre megint jól volt. De most délután ment fel a láza. Semmije sem fáj. Egyszer csak jön a láz, majd megy. Nem tudom, mi lehet ez.

De a többi hétvégén mindig úton voltunk.

2-3 hete lehetett, amikor úgy éreztük, be kell mennünk Londonba és meg kell ismét látogatnunk a London Eye-t. :) Felkerekedtünk és meg sem álltunk a megszokott parkolóig. Egy ideig a kocsiban ültünk, mert szakadt az eső, de utána nagyon szép idő lett. A kerékre nagyon gyorsan feljutottunk, egyáltalán nem voltak sokan. Utána átsétáltunk a kerék tövében levő gyalogos hídon a túlpartra és elbattyogtunk a Trafalgar Square-re. Onnan visszaballagtunk, mert a csajszik elfáradtak. Fényképezőt nem vittem, mondván már többször készítettem képeket a keréken. Így ami kép született, az mobiltelefonnal készült. :)

Ismét elmentünk a "helyi" játszóterünkre, Legolandbe. A tömeg egész elviselhető volt, nem volt olyan sokan, mint nyáron. Így szinte mindenhol azonnal felülhettünk sorban állás nélkül. Utána átmentünk az autós bemutatóhoz. Ezért külön kellett volna fizetni, ha jól sejtem, de elfogadták a bérletünket ide is. :) A show után még lehetett volna ezt-azt csinálni, nézni, de mindenki elfáradt, így inkább hazafelé vettünk az irányt. Persze nem hagyhattuk ki a Starbucksozást Ascotban. Szerencsére szójatejjel is csinálnak forrócsokit és kávét is. :) Képek itt.

A következő alkalommal megint London felé vettük az irányt. Krisz az egyik újságban olvasta, hogy létezik a Harry Potterből ismert 9 3/4-es vágány "bejárata". Ugyan a lányok azt se tudják, ki az a Harry Potter, de én nagyon szerettem a sorozatot, így el kellett mennünk. Hogy számukra is izgis legyen, elmondtam, hogy ott a varázslók jutnak el az általuk használt vágányhoz. Mi sajnos csak kívülről tudjuk megnézni.

Mivel a lányoknak megtetszett egy épület, ezért előbb oda mentünk be. Ez a British Museum volt. :)

Krisz állította, hogy a St. Pancras épületében van. Én egy kicsit próbálkoztam, hogy szerintem inkább a Kings Crosson kéne lennie, de mivel én nem olvastam a cikket, csak a könyveket, ezért nem ellenkeztem túlzottan. Egy ideig bolyongtunk a St. Pancrason, míg feladtuk, hogy ott leljük meg. Amúgy gyönyörű az épület kívülről és belülről is. Fantasztikusan ötvözték a régit és az újat, modernt.

Mivel nem akartam a hely megtekintése nélkül távozni, ezért megkérdeztem egy pincérnőt, aki ott dolgozott a St. Pancras egyik éttermében. Szerencsére tudta, hogy hol van, el is mondta, igaz, szerintem csak az út feléig magyarázta el a dolgot, pláne, hogy mint később kiderült, már nem ott van, ahol volt. :)

Átmentünk a Kings Crossra és ott is megkérdeztem, hogy hun van. Mert a 9-es vágány mellett nem volt. Sőt, oda be sem lehetett menni a sorompós beléptető miatt (csak jeggyel). Mondták, hogy az első vágány mellett van. Átmentünk, de oda sem lehetett bemenni. :) Ott azt is elárulták, hogy ugyan ott volt, de épületen kívülre helyezték. Végül találtunk egy táblát is, ami mutatta az utat. És lőőőőőőőőn, megtaláltuk.

A Kings Cross amúgy elég rossz állapotban van. Jelenleg felújítások zajlanak. Satnya gyanúm, hogy az olimpiáig el szeretnének vele készülni. Hajrá ... van ott még mit tenni. :D Képek pedig itt.

Hazafelé a GPS egy kínai negyed szerű hely felé vitt. Oda még vissza akarunk menni, van egy hangulata a helynek. :) Most csak átsuhantunk rajta kocsival.

Tegnap délután, mivel úgy tűnt, hogy Szofi jobban van, úgy döntöttünk, hogy sétálunk egy kicsit a közeli Ascotban. No meg Starbucksozunk is egyet. :)

Délután, amikor indultunk, csodás idő volt és még világos. De aztán pikk-pakk ránk sötétedett és már csak sötétben tudtam fényképezni.

Ma Szofi napközben sem volt jól, így maradtunk a popsinkon.

Helyette sütöttem, főztem. Igyekeztem mindent elrontani, de végül semmit sem sikerült.:D