Kiderült, hogy itt a gyerekek minden évben másik terembe járnak és minden évben más tanáraik vannak.
Szofinál nem lesz túl nagy változás, mert az ő csoportja és az eggyel felettük levő csoport egy légtérben van és csak egy derékig érő paravánnal vannak elválasztva, a tanárok is hol itt, hol ott szoktak lenni. Természetesen sosem maradnak egyedül egyik oldalon sem a gyerekek. :)
Így Szofi ismeri a termet és a tanítókat is.
Grétinél más a helyzet. Ők egy teljesen új terembe fognak járni és teljesen más tanárokat kapnak.
Szerdán volt a bemutatkozó nap.
Szerda reggel a gyerekeket a szokásos termükben kellett leadni, majd kicsit később vissza kellett menni. Be kellett hozzájuk menni pár percre, majd ki kellett jönni. Legalábbis Szofiéknál. Aztán az igazgatónő tartott egy rövid beszédet, majd Szofiék vezető tanára.
Sokan a kommunikáció hiányosságain akadtak fent. Volt, aki azt hitte, hogy a gyerekekkel lehetünk egész nap. Volt, aki nem is tudott erről a napról.
Voltak gyerekek Szofiéknál, akik csak most csatlakoznak az oktatási rendszerhez. Szofi életkorában nem kötelező még iskolába járni. Ez csak egy lehetőség. Sőt, 4 éves kortól sem kötelező, akkor is csak opcionális. Ha valaki be is íratja a gyereket 4 éves kortól, akkor is eldöntheti, hogy egész napra vagy fél napra szeretné csak járatni. Azaz délig vagy 3-ig.
Tehát, akiket hoztam, azok 4-5 év közötti gyerekek voltak. Ok, Szofi már megszokta a helyet, a közösséget, vele semmi gond nem volt. De az szerintem kissé durva, hogy egy egész napra, mivel a bemutatkozó nap egész napos volt és nem fél napos, egyik pillanatról a másikra egy gyereket bedobnak egy számára ismeretlen helyre. Beszoktatás? Minek az? Végül is szeptemberig simán kiheverik ezt az 1 napot, aztán pedig ismét nem lesz beszoktatás. Jön a gyerek, azt kész. Mert hisz ezek a 3-4-5 éves gyerekek már olyan nagyok, hogy simán megértik, hogy miről van szó. :)
Gréti ugyan előző este lázas volt, de reggel akart suliba menni, hogy megnézhesse a leendő termüket és megismerhesse az új tanárt. :)
Őszintén szólva én nem feltétlen értek egyet azzal, hogy minden évben egy kisgyereknek új emberekhez kelljen hozzászoknia. Szerintem számukra még fontos az állandóság.
Erre azt a választ kaptam, hogy ez a világ nem erről szól. Ebben a világban semmi sem állandó és a gyerekek szokjanak minél hamarabb hozzá. Ráadásul, ha egy tanárral nem jön ki, akkor legalább csak 1 évig szív és nem 4 évig.
Ok, ezek is érvek. :) Még ha számomra kicsit idegenek is. Biztos szokás kérdése.
6 megjegyzés:
Ez itt is ugy van. Allitolag jobban kezelik a kesobbi valtasokat.:)
Engem nem az zavar, hogy evente uj tanar van. Engem az zavar, hogy az osztaly osszetetele is valtozik. Igy garantalt, hogy nem kotodnek baratsagok, mert mire kialakulnanak, addigra szetszedik oket.
Itt az osztály együtt marad, legalábbis ebben a suliban. 1-2 gyerek átmegy más suliba, de amúgy nem nyúlnak az összetételhez.
Az azert jobb.:)
Amerikabol azert mentek haza ismeroseim, mert ugyanaz a szisztema volt, amit itt leirtal es a kislanyoknak nem voltak barataik hosszabb evek alatt sem. Az ottalvos pizsamapartikra sem akartak menni, hiszen nem melyult el odaig a baratkozas, hogy ezt bevallaljak, viszont ott nem volt divat a du-i rovid talalkozgatas.
Engem kifejezetten irrital, hogy igy muxik az angolszasz oktatasi rendszer, az agyonajnarozas megy, minden kis cselekedetert "award"ot osztogatnak (hihetetlen egy-ket ismerosom gyerekeinek micsoda gyujtemenye van, kb. a "le tudta nyomni a zongorabillentyuket, hurra" tipusuakra gondolok), kozben meg 4evesen mar -opcionalisan persze, amugy 5evesen ugye- iskolaban van, hadd tanulja meg idoben,pl. hogy mukodik a szamitogep, mintha lekesne valamirol ebben a vilagban.
A szabad jatek jelentosege elvesztette az erteket. Az agyfeltekek fejlodese nem ehhez a rendszerhez igazodik, dehat sietni kell, az eletben mindent ki kell probalni, hiszen a mai tarsadalmak versenyt futnak az idovel, ki a jobb a teljesitmenykozpontu vilagunkban. De milyen aron? Korul kell csak nezni, pont az angolszasz fiatal tinilanyok tokeletes peldat nyujtanak erre.
Epp tegnap mondta az egyik anyuka az ovodabol, hogy o mennyit szenvedett 3O eve ettol a korai kezdestol Sydneyben, meg a szet-osszerakasoktol, dehat lathatolag tulelte.
Nyilvan vannak gyerekek, akiket ez nem zavar. A felnottek meg nincsenek ott, csak a tanarok. Igaz, ha ott egy JO tanar, az sokat er.
Dehat mint multkor megdobbentem ugye, vannak szulok, akik horrorfilmet nezetnek a gyerekkel, hadd szokja, mirol szol a vilag.
Ezek a szulok utan az iskola mar csak hab a tortan.
Elkepeszto szamomra, dehat nyilvan ezert valasztottam a nemet rendszert (amivel kapcsolatban rengeteg ember teljes tevkepzetben el), elso szempontbol a test-lelek-szellem harmonia, torodes, masreszt az "egy vezeto tanar es ugyanaz az osztaly" elkepzeles miatt.
De ez meg az en vilagom. Izlesek es pofonok. :)
Ami szamomra dobbenet, hogy a suliszunetek alatt nem hivjak egymast az osztalytarsak. Nincs bandazas, mindenki a "pofalapon" csetel a masikkal.
Az elejen nem ertettem, miert nem lehet az osztalytarsaknak a tanitasi szunetekben egyutt jatszani. Hat azert, mert alig ismerik egymast, feluletes a kapcsolatuk es igazabol igy nem is hivjak egymast, mert nem is baratok. Ahol eddig laktunk, szerencsere nem helyi szomszedokat fogtunk ki, ahol a "how are you"-val kimerulne minden "beszelgetes", hanem mindnefele sokgyerekes (fokent szigeti) bevandorlokat, akiknel termeszetes, hogy egesz nap kint jatszanak a kolkok egy kisgatyaban, mezitlab es meg a fuben is hemperegnek. Igaz, estere a gyerekeim ugy neznek ki, mint akik valami lelenc kolkok, de minket nem zavar.:)
Szilvi, nekünk nincs lehetőségünk/tehetségünk választani. A választás megfizethetetlen a számunkra.
De a gyerekek szeretnek menni, szeretik a tanítóikat, az osztálytársaikat. És nekem ez a fontos. És azt hiszem, emellett tanulnak is azért valamit és az iskolában is, főleg játékos formában tanulnak, mert fontosnak tartják a tanárok, hogy a gyerek élvezze amit csinál.
A mi sulink legalábbis ilyen. :)
Ágica, itt rengetegszer kint vannak a gyerekek az utcán. Szülővel, szülő nélkül. Sokszor késő estig, ami nekem nagyon fura. :)
Szünetekben hívtak minket is játszóterezni vagy magukhoz, egyre többször jönnek is. Jövőre közös sátorozást tervezünk és ma délutánra pedig közös pizzasütést. Eddig azt hiszem, szerencsénk volt a gyerekek osztálytársainak egy részével és azok családjával.
Megjegyzés küldése