Partyyyyyyy

Grétit még az első héten meghívta egy kislány a szülinapi bulijába.

A bulira ma került sor. (Mi majdnem tegnap mentünk el, mert folyton időzavarral küzdök mióta itt vagyunk, azaz sose tudom, hogy milyen nap van. :) )

A csajok már nagyon-nagyon várták. Ugyan Szofi nem volt meghíva, de egyedül nem hagyhatom, hát őt is vittem. Senkinek nem volt útban, sőt kis játszótársat is talált, akivel kézen fogva rohangáltak.

A bulira egy sport és szabadidőközpont játszórészlegén került sor. Hatalmas beltéri "mászóka dzsumbuj", hosszú csúszda, minden, ami a fergeteges gyerekbulihoz kell.

Ahogy megérkeztünk és vártuk, hogy a beléptetőrendszeren beengedjenek, több kislány már jött és ráncigálták volna Grétit magukkal. Azt hiszem, hogy már egész sokan kedvelik.

Pár pillanattal később már el is tűnt, hatalmasat játszott a többiekkel. Csak akkor jött, amikor síró gyereket talált. Mert a gyerekek össze-vissza ütötték magukat a játszóházban. 2 óra alatt legalább 8x jött oda, hogy sír valaki, menjek segíteni.

Szerencsére a vendéglátó anyuka végig igyekezett helytállni népes családjával együtt. Mindenki nagyon kedves és segítőkész volt.

Aztán jött a kajálás. A gyerekeket gyerek asztalokhoz ültették és a többség rántott csirkehusi darabokat evett sültkrumplival, mások meg valamilyen tésztát.

Kajálás után jött egy kis jégkrém, ami biztos jót tett a túlhevült gyereksereg torkának ...

Jégkrém után jött a torta a vicces, elfújhatatlan gyertyákkal. De érdekes módon senki sem evett ott a tortából. Mindenkinek csomagoltak egy kicsi szeletet és a többi ott maradt. A csomagolt szeletkét haza lehetett hozni. Érdekes. :)

Evés után újabb játék jött, melyet a központ egy alkalmazottja irányított. A srác egy személyben volt pincér, takarító, rendtevő, játékmester. Nem csodálom, hogy az élvezet leghalványabb nyomát sem láttam az arcán. :)

Az egyik játék az volt, hogy székek körül sétálnak, amíg megy a zene, és amikor leáll, akkor le kell ülniük. Akinek nincs széke, kiesik.

Az egyik alkalommal Gréti esett ki. Biztos vagyok benne, hogy ő ült le elsőnek a székre, mert a kislány már csak az ölébe tudott ülni. De Gréti mosolyogva felállt és kiszállt a játékból, elfogadta, hogy más máshogy látta a helyzetet.

Viszont a vendéglátó kislány is úgy látta ahogy én, Gréti miatt sírva fakadt és ő is befejezte a játékot. :) Hát komolyan meglepődtem ezen. Igaz anyukája mondta, hogy a kislánya nagyon szereti Grétit. (Jó volt hallani.)

És ezután jött számomra a döbbenet. A gyerekek nagy része nem tud veszteni! Akik kiestek, sírtak. Volt aki hisztériás rohamot kapott, más dührohamot, úgy kellett lefogni. Utána még legalább negyed órán át az asztal alá bújva bőgött.

Nem egy és nem kettő ilyen volt, hanem a csapat nagy része rosszul viselte a vereséget. Ok, legyek fair: szerintem ekkor már nagyon fáradtak is voltak, ami közrejátszhatott.

A buli végén a szülinapos minden meghívott gyereknek ajándékot adott! Persze, mi is vittünk neki, de itt az ünnepelt is ajándékot osztott. Ugyan Szofira nem számíthattak, hogy ott lesz, de a kislány Szofinak is hozott egy csomagot. Ez nagyon jól esett, nagyon meglepődtem, hogy ennyire figyelmes!

A csajok nagyon-nagyon jól érezték magukat. Még utána sem akarták befejezni a játékot és az épület előtt még egy órát rohangásztak az egyik kislánnyal. :) Szofi gyakran csak utánfutóként viselkedik, de azt hiszem ez a kisebb gyerekek sorsa, ha nagyobbak között vannak.